Hegyi levegőn kipihent csoportunkkal, elhagytuk a Temes forrásvidékét és Resicabányán át Délnyugatnak tartottunk. Mivel még rosszak az utak Stájerlakanina felé, ezért Oravicabányára (Oravita) mentünk. A kisvárosok és falvak többségét svábok által lakott települések alkották, de már csak szórványban élnek mivel kivándoroltak Németországba. A szénbányászat, kohászat a kovácsmesterségek hanyatlóban vannak. Ezen a vidéken épült a térség legrégebbi vasútvonala, 1856-ban avatták fel. Ha időnk engedné, kitérőt tehetnénk egy természeti szépségekben, mediterrán növényzetben gazdag védett vidékre. Majd a Néra-folyó vadregényes kanyonját és a Beusnica szurdokát egy másik alkalommal tekintjük meg. Mivel jó híreket kaptunk az utak állapotáról, délnek tartottunk a Vaskapu felé. A folyón át Néranádason megálltunk egy uzsonnára, de ebből a bánsági rostélyos vonzereje miatt ebéd lett. Alsópozsgásnál értük el a Dunát, ahol még 500 m szélességben hömpölyög. Báziásnál éri el a vén Duna Románia területét, két Nagy szigetet az Osztrov és a Moldova-szigetet öleli körbe. Lászlóvárnál a várromokat alig lehet megtalálni, a Babakáj sziklától lejjebb a Galambóci szoros következik, ahol 300 m-re szűkül a folyó, majd Berzászka után Drenkó váránál még tovább szűkül a meder itt 15 -20 méterre mélyül. Ez a Felső-lupkói medence igen szép, itt van a Kecskés falunál a Cozla-szírt a jugoszláv oldalon a Dojke-szirt. Lejjebb van a Gospodin Veri-szoros a látványos Hosszú-sziklával, majd a Donji Milanovec medence, amely 19 km hosszú. Dunatölgyesnél érjük el a Nagy-Kazán-szorost ahol a folyam 130m -re szűkül, helyenként 50 méteres mélységgel, majd pár km-rel lejjebb a Kis-Kazán szoros, a Dubovai öböllel itt a Duna feneke a duzzasztógát miatt 80 m mélységű. Csak akik a helyszínen érzékelik a természet vadságát, méreteit, fogják fel micsoda kolosszális munka teljesítmény, kitartás kellett 1833-1837 között Széchényi Istvánnak és Vásárhelyi Pál mérnöknek a Duna hajózhatóvá tételében.

A Duna végleges hajózhatóságát 1890-1898 között sikerült megoldani.  A hatalmas víztározó és erőmű-rendszer Orsovánál a legszélesebb, itt nagy kikötő van, ahonnan hajókirándulásokat lehet tenni az Al-Dunán vagy a felső szakaszon, de elég borsos áron. Itt a Cserna folyó öblében üdülő és fürdőkörzet található, hotelekkel, kempingekkel. A régi Orsova helyén melyet a gát miatt feljebb költöztettek, római Dierna állott. Zsigmond majd Hunyadi János is erre vonultak seregeikkel a törökök ellen. Kossuth a szabadságharc után valahol itt ásta el a Szent Koronát, hogy idegen kézre ne kerülhessen. A régi Széchényi út az erőműépítéssel víz alá került, Trajánusz császár tábláját is magasabbra költöztették, a legendás hírű Adah-Kaleh sziget 1962-ben került víz alá. Orsovától 20 km-re elérjük az erőmű gátját, mid két oldalán dupla zsiliprendszer segíti a hajózást. A két ország közösen épített erőműve már több mint harminc éve termeli a villamos energiát kb. 600Mw teljesítménnyel mindkét oldalon. Csoportosan meg lehet tekinteni az erőművet, a zsiliprendszert, a turbinaházat, a generátorok termét, sőt a kijelölt útvonal szűk csigalépcsőin le lehet menni és üvegablakon át benézni a hajók feneke alá, ahol a kapuk záródnak. Estére csoportunkkal Turnu Severinre, azaz Szörényvárára értünk. A mai megyeközpont régen római Castrum volt Drobeta néven, a 2. században Traján császár épített itt hatalmas erődítményeket. Az 1135 m hosszú Traján-hídjának már csak a parti pillérje maradt meg. A híd közelében találtak rá a római fürdőkre, érdemes a város parkjait is megtekinteni, ahol a mediterrán növények mellett több érdekes szökőkutat lehet találni. Alaposan elfáradva de élményekben gazdagon tértünk haza túrázóinkkal, tervezgetve, hogy majd visszatérünk, még az igen sok látnivaló miatt.