Erd�lyorsz�g �szakkeleti hat�rai fel� vett�k utunkat a Tika patak ment�n Beszterce-hegys�g fel�. Ezen az 1200 m�teren �tmen� Borg�i-h�g�n �t, Bem t�bornok a gy�zelem ut�n 1849-ben nyomult �t D�l Bukovin�ba, hogy az ottani lakoss�got is megnyerje a forradalom sz�m�ra. A r�g�szek meg�llap�tott�k, hogy ez a h�g� m�r a r�maiak idej�ben is strat�giai jelent�s�ggel b�rt.

Marosborg� �s Tihuca k�z�tt az �t mellett �llt egy �ri�sfeny�, amit hajdan a Feny�k Kir�ly�nak neveztek. Forr�sk� �d�l� ut�n az 1227 m-es tet�n csod�latos k�rpanor�ma ny�lik a vid�kre. Dorna V�tra (Vatra Dornei) kisv�ros�t m�r a Beszterce (Bistrita) �s a Dorna foly�k szelik �t. A foly� fels� szakasz�t Aranyos Beszterc�nek nevezik, r�gen aranyat mostak ki a medr�b�l. A foly� v�lgye v�gig nagyon sz�p, f�leg kanyonjai �s szurdokai impoz�nsak. Miel�tt a foly� D�lnek fordul, l�that� a vulkanikus hegyeken �ll� R�r� cs�cs, a fejedelemasszonyr�l elnevezett k�vekkel.  Ez a term�szeti rezerv�tum a Szlatiai (Slatina) �serd�t is mag�ba foglalja. A sz�ps�ges Beszterce ment�n 90 km-t ereszked�nk lefel�, am�g el�rj�k a hatalmas B�k�s (Bicaz) mesters�ges tavat. A 60 Km hossz� �s 30 m �tlagm�lys�g� t�roz� l�tta el vizienergi�val Rom�nia els� �s legnagyobb v�zier�m�v�t. A 19. sz. -ban amikor m�g a foly� vadul rohant a v�lgyek fel�, b�tor tutajosok �sztatt�k le a sz�lfeny�ket a fafeldolgoz�k fel�.

B�r gazdag vizhozamu foly�k t�pl�lj�k a t�roz�t, a sz�raz �vszakok miatt a v�z�ll�s el�g alacsony. A tavon rendszeres haj�j�ratok vannak. A t� m�lys�ge a g�tn�l gyakran meghaladja a 90 m�tert. A t� ker�lget�se helyett ink�bb a gyalog t�r�z�st v�lasztottuk, ez�rt b�r a t�vols�g a cs�csig csak 4 Km, a magaslat miatt idej�ben el kellett indulni.  T�bb mint 1000 m-es szintk�l�mbs�get nagy er�fesz�t�s �r�n lehetett megtenni, de meg�rte, mert a Csalh� cs�csig v�ltozatos �s egyre szebb volt a kil�t�s. Az 1907 m-es cs�csr�l d�li ir�nyba szinte r�l�tni a B�k�s-szoros szikla szurdok�ra, nyugati ir�nyba a Gyergy�i-havasok vonulata, �szakra pedig a Besztercei havasok vonulatai t�rulnak el�nk. K�s� d�lut�ni l�tv�ny: a megm�szott cs�cs �rny�ka, �tszaladt a B�k�s t� viz�n, feledhetetlen eml�kk�nt �rizz�k, azzal a bossz�s�ggal, hogy a fot�g�p a minim�lisra sz�k�tett felszerel�s miatt lent maradt. Szerencs�re a k�b�l �p�lt mened�kh�zban egy szer�ny ell�t�ssal m�snapig elvoltunk.

Reggel kor�n kellett leereszkedni a v�lgybe, mert m�g d�lel�tt a 15 sz. m��ton tov�bbmehett�nk kocsival a Kis Beszterce ment�n. P�ntek falva k�zel�ben �jra �tl�pj�k Erd�ly �szakkeleti hat�r�t, Gyergy�t�lgyesn�l (Tulghes) felkapaszkodunk 900 m�tere Borsz�k (Borsec) kisv�ros�ba. Innen a h�res �d�l� 2 Km -re van a v�lgyben. A f�rd�hely medenc�j�ben t�bb mint 30 �sv�nyv�zforr�s tal�lhat� k�l�nb�z� �sv�ny �sszet�tellel. A gy�gyforr�sok vizeit v�rszeg�nys�g, idegb�ntalmak, veseb�ntalmak, em�szt�si betegs�gek, gyenges�g, ellen alkalmazz�k. A P.J.Curie nev� forr�s vize kiss� radioakt�v tartalm� ezt enyhe sug�rter�pia helyett alkalmazz�k. A magas sz�nsav tartalm� b� hozam� borv�z kutakb�l naponta 20.000 palackot t�ltenek meg. A v�rosban �veggy�r is m�k�dik. Ezt a helyet m�r a r�maiak is l�togatt�k, az �rt�kes cs�p�svizet eleinte pezsg�f�rd�z�sre haszn�lt�k. A helys�g ki�p�t�se csak 1750 ut�n kezd�d�tt el. T�r�z�ink megjegyezt�k, hogy m�ra m�r a jellegzetes fapavilonokat, k�panzi�k �s ter�piahotelek kezdik kiszor�tani, a t�lzs�folts�g miatt �gy megv�ltozik az �d�l� l�tv�nya, hangulata. Az �d�l�kben sok magyar csal�d �l, sok m�s helyb�li is besz�li a magyar nyelvet, a v�rosban nagyobb sz�mban �lnek m�r rom�nok, de k�z�l�k is sokan megtanultak, vagy legal�bbis �rtenek Magyarul, a fiatals�g angolul is tanul.

Utunkban Marosh�v�z (Toplita) fel� �jra el�nk t�rultak a siralmas l�tv�ny� erd�irt�sok.