Vaskapu-Kazánszoros |
|
|
|
Dubovai öböllel, itt a Duna feneke a duzzasztógát miatt 80 m mélységű. Csak akik a helyszínen érzékelik a természet vadságát, méreteit, fogják fel micsoda kolosszális munka teljesítmény, kitartás kellett 1833-1837 között Széchényi Istvánnak és Vásárhelyi Pál mérnöknek a Duna hajózhatóvá tételében.
|
A Bánságon át |
|
|
|
Átmentünk a Temes folyón majd Kiskastély-nál érdemes volt megállni. A Bega csatorna vízállás szabályozó rendszere mai is működő fontos és látványos zsiliprendszer. Gróf Mercy létesítette 1763-ban, az árvizek megszüntetésére 10 km csatornával a Temest és a Begát kötötték össze. Innen alig fél óra alatt értünk Buziásfürdőre.
|
Temersváron |
|
|
|
Már messziről észre lehet venni a kis Mária kápolnát, melyet 1906-ban állítottak fel Dózsa György kivégzésének állítólagos helyén. A kis kápolnában mindig található friss virág, gyertyákat is gyújtanak az emlékezők, hisz alig pár méterre innen indultel, a Temesvári Forradalom.
|
Aradon át Temesvárra |
|
|
|
Hosszadalmas lett volna a hatágú csillag alakú várat körbesétálni, mivel ez 800 m széles, többszintes kazamatákkal rendelkezik, építése 1783-ban fejeződött be. A vár utolsó nagy parancsnoka Damjanich tábornok volt 1849 július 1-ig szabadságharc emléktárgyai dokumentumai a múzeumban találhatók.
|
Kalotaszeg |
|
|
|
Magyarkapus már Kalotaszeg kapuját jelenti.
Magyarvalkón, a vidék egyik legszebb bástyás várfalú református templomát találjuk. A csúcsíves stílusú kazettás mennyezetű templomot a 13sz.-ban építették. Még fel kellett jutnunk a 748m-es Riszeg hegyre, is ahonnan belátni az egész Kalotaszeget.
|
A Szamos völgyén át |
|
|
|
Almásgalgó különleges látványt nyújt, a Szamos szurdokában van a sárkányok kertjének nevezett homokkő 25m-es alakzataival, helybéli mesék és legendák témaadói. Beérünk Dézsre (Dej) a hajdani Szolnok-Doboka vármegye székhelyére. Itt találkoznak a Kis- és a Nagy Szamos, más néven a Hideg- és a Meleg Szamos.
|
Zilahon |
|
|
|
Anonimusz szerint az Erdélyt elfoglaló magyarok egyik csapata, Zilah akkori helyén megpihentek, s innen folytatták utjukat nyugat felé.
A régi városközpont főterén megpillantottuk Fadrusz János, híres alkotását, amelyet 1902-ben készített. Wesselényi Miklóst ábrázolja amint kezét, egy paraszt vállán tartja, s derűsen ránéz.
|
A Szilágyságon át. |
|
|
|
Még délelőtt a Kraszna völgyén át beérünk Szilágysomlyóra (Simleu), a megye második városába.
A város feletti Kesely-hegyen 3. sz.-ból származó gepida kincseket találtak, ezek az „Aranyfibullák” a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatók.
|
Szatmár környékén |
|
|
|
A barangoló turista szíve, torka elszorul látván a sok rtéket, emléket pusztulni vagy átalakítva, s más kezekre jutva. Népünket feldarabolók a Trianoni tragédiával sújtottak ránk, amit máig, sem az ítélethozók, sem az ebből hasznot húzók nem enyhítettek rajtunk!
|
Máramarosban |
|
|
|
Beértünk Máramarosszigetre (Sighetul Marmatiei) a faipari központba. Ez kb. 60 ezer lakosú város, régen megyeszékhely is volt. IV. László románokat telepített ide a tatárok elleni védelmekre, a vajdáik leszármazottjai a Drágfiak, magyar nemességet kaptak. A Drágfiak elődei alapították Moldvát a 13. Sz.-ban. A város gótikus stílusú református temploma 14. sz. –ból ered, a kultúrpalotát érdemes még megnézni, valamint a nőnevelés úttörőjének Lővey Klárának sírját.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum